Olvasóm Kedves!
Szia!
Megharagudnál, ha ma kicsit elkanyarodnék a blog alapvető témájától? Most ilyesmiről szeretnék írni...
Idén gyakran hangoztattam, hogy milyen csodálatos emberekkel hozott össze a sors... Hogy a zöldséges egy láda barackot adott ajándékba. Nem a legszebbeket, de olyan jókat nem ettünk azóta sem. Hogy az utcán leszólít egy hölgy, hogy fogadjam el a kiskabátot, pulcsikat Tőle, mert a bizományiban nem vették be és úgy látja pont nekünk való. Azóta nagy hasznát vettem ennek az overálnak és mindig eszembe jut, milyen kedves is volt Valaki, akit nem is ismerek! A szervízben ingyen szereltek nekünk, holott elkavarodott a garanciánk... Ez is nagy segítség volt nekünk!!!
Meg egyébként is hajlamos vagyok bízni az emberekben, a rosszra fittyet hányni és - így is lehet nevezni - homokba dugni a fejem...
Pedig a mi csodálatos életünkben is vannak problémák: betegség, munkahelyi gondok, nevelési hiányosságok, távollét a szeretteinktől, káosz néha... Mondhatni rumli...
Mi is találkozunk olyan emberekkel, akiket messzire el kellene kerülnünk. Mi sem tudjuk megvédeni a gyerekeinket és magunkat minden bajtól.
De mindent megteszünk, mert szép az élet! Szeretem a struccpolitikát. Gyógyít.
Akárki, akármit mondd is....
Ezentúl is bizalommal fordulok majd minden idegenhez, mert erre szeretném őt is bíztatni! Bízzon bennem, mert rászolgálok majd. Ez az egy tuti! Remélem, olvasóm kedves, Te is így gondolod...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése