Én kicsi pónim

Olvasóm Kedves!

Az tanítási év vége eléggé hajtós mindenkinek... Nekünk is az volt. Encikém elballagott az oviból. Nagyon, de nagyon szerettük ezt az Óvodát. Tökéletes. Már várom, hogy jövőre Borival is jelentkezhessünk és újabb éveket tölthessünk el ott... Mesebeli :) Komolyan! De nem ide akartam kilyukadni....

Készítettem ajándékokat: a ballagó gyerekeknek, a tanító néniknek, óvó néniknek és persze a csajoknak is... Apróságokat... Kis noteszt ragasztottam, virágot varrtam és kulcstartót fűrészeltem, festettem.... Mindezeket sajnos az utolsó pillanatban, le sincsenek fotózva, sajnos... Illetve... Ez számít?

Na jó, ezért Liliom leharapja a fejem....

Amit meg tudok mutatni szépen (úgyis említettem előző bejegyzésemben), az egy póni... Encikém kapta. A ballagó csokrán csücsült :) Régóta ígértem lovat neki... Nem pont ilyenre gondoltam eredetileg... Enci választotta az anyagot és szépen megkért, hogy legyen szárnya és szarva is a jószágnak, úgyhogy a népszerű "én kicsi pónim"-os dizájnt követtem... Létezik ilyen ló a mesevilágban? Unikornis és pegazus gyermeke... Unizus, vagy pegakornis? Na jó, mindegy is :)

A kék polár anyagot (ez volt a választott...) kombináltam filc maradékokkal.... 

Jólnevelt lovacska, szépen csücsül, kedvesen mosolyog. A szárny palástként borul a hátára, a szarv kissé orrszarvús, mert kunkorodik... De szerintem szuper lett. Még fogok pónit varrni, mert ez Bori ágyában köt ki minden második nap... Neki is tetszik :) Én is elégedett vagyok vele... 

Elég az önteltségből :) UNIPEG! Ezaz! Unipegnek hívják....Ugye?

Monster High őrület

Olvasóm Kedves!

A gyermekeim ki vannak téve a divatnak. Szoktak tévézni (hát igen... én is szoktam... próbálunk keveset bambulni....), ahol reklámokat is látnak. Járnak iskolába, óvodába, játszótérre, ahol a legújabb játékok kerülnek a szemük elé és imígyen a szívük sajog, ha nekik nem lesz olyan.... Megértem Őket, de Huszival próbáljuk nem (azonnal) teljesíteni a vágyálmokat, hátha elmúlnak :) 

Vannak nagyobb hullámok, amik minket is elsodornak.... Nem tudom ki találkozott vele, ki nem, nálunk tarol a Monster High... Fúúúúj, miért tetszik ez nektek, reagáltam elsőre... Aztán javult a hozzáállásom, de csak azért, mert a filmek hordoznak némi tanulságot és végül is jólelkű szörny-hölgyekről van szó... 

A "hivatalos" babákból is kaptak egyet-egyet, de ennyi... Többről szó sem lehet...

Enikőm barátnője is ilyesmit kért a szülinapjára... Hát belevágtam... Varrni fogok egyet... 

Szóval, háááát.... Nem nevezném igazán sikernek a művemet, mert a fizimiskája nem is hasonlít a kért Clawdeen Wolf-ra és még csúnya is.... Aztán olyan nagy a lobonca, hogy kissé fej-nehéz, meg nem látszanak a fülei, pedig vannak neki... A vámpír-fogak elmosódtak... Lehet, hogy azt hímezni kellett volna. 

De azért megkedveltük, míg nálunk volt... Főleg Bori. Ő lépten nyomon elcsórta, míg a rucija készült....

A baba testének szabásmintáját az eredeti baba alapján rajzoltam és kísérleteztem haj göndörítéssel is... Miszerint fapálcára tekerve a fonalat, benedvesítem azt és sütöm kicsit... Mikor kihül hullámosan tekerhetem le a botról... Ez is szuper internetes trükk... Nekem nem volt megfelelő a fonalam, mert egyrészt írtó büdös lett, másrészt a barna színe kifakult szőkére... Szóval maradt az eredeti, sima változat :) Kis lilával megbolondítva...

Azt hiszem legközelebb kisebb fába vágom a fejszémet :) Azért a kis megajándékozottunk udvariasan örült neki :)  Huszi szerint nem kéne reklámozni, olyan rémisztő :) Ez a dolga, nem? 

No jó, azt hiszem, jobb, ha maradok a póniknál... 

Mit gondolsz?