Felelősség

Olvasóm Kedves!

Ezúttal újra olyan témáról írnék, amiről nem gondoltam, hogy fogok... 

Ha könnyed olvasmányra vágysz, ne olvasd el, de szeretném, ha végigolvasnád, ha lányod van.

Az utóbbi időben rengeteg rossz döntést hoztam, egyfelől azért, mert új, megdöbbentő helyzetben találtam magam, másfelől azért mert rettentő naív vagyok. 

De kezdem az elején...

Lányainkat szeretetben nevelgetjük, kissé elkényeztetjük őket, többet engedünk meg, mint kellene, mert odaadó szülők szeretnénk lenni. A gyerekeink kívánságai sokban függenek a gyerektársaságtól, akikkel együtt vannak. Az óvodai, iskolai társaiktól, akikhez csapódnak, akikkel szeretnek együtt lenni.... Ezzel nem érzem, hogy gond lenne, hiszen mi ugyanígy viselkedtünk gyerekkorunkban.... Nem veszünk mobiltelefont, csak mert másnak van, de elmegyünk a játszótérre, ha éppen ráérünk és a barátnő is megy...

Nyitottan közeledünk a kis választott szüleihez, hogy tudjuk kivel barátkozik csemeténk.... De tudhatjuk?

Én képtelen vagyok színészkedni, de magam is a legjobb arcomat mutatom az "idegeneknek", csak mert jól nevelt vagyok.... El kell telnie egy kis időnek, hogy biztosak legyünk abban, hogy ismerjük a másikat, bízzunk benne...

Manapság - gondoltam én - másképpen működik a világ, mint az én időmben.... Én nem aludtam a barátaimnál, de a tesómért elbicajoztam az oviba egyedül.... 

Ó, ilyet nem engedek meg a gyerekeimnek! Sőt! A boltba sem engedem le egyedül! Még az iskolakapun is bekísérjük, nehogy pár métert "őrizetlenül" hagyjuk.... 

Akkor meg miért engedtem, hogy másnál aludjon???? Kérlelt. Ártatlan gyerekek. Évek óta "ismerem" a családot.  Mi a legrosszabb ami történhet? Későig tévéznek. Mondtam neki, hogy ne tegye, jó gyerek legyen!!! És ne okozzon gondot azzal, hogy rossz benyomást nyújt a vendéglátójának.... Egyen rendesen és ne hangoskodjon, mint itthon... 

De nem otthon van!!! Nem!!! Soha többé nem bízom idegenre a lányomat, mert naív vagyok és jóhiszemű!

Kérlek, Te is gondold át, mennyire vagy engedékeny! 

Én rossz döntést hoztam, aminek olyan következményei vannak, hogy több jó, jól nevelt, segítőkész és igazán fantasztikus ember került kellemetlen (ez nem is elég kifejező szó...) helyzetbe. Olyan helyzetbe, amiről nem tehet, mégis szemrehányásokat kap, lelkiismeretfurdalása van, nem alszik.... Mindez átvitt értelemben az én hibám, de mégsem... én is közéjük tartozom... ENNEK EGYETLEN EMBER AZ OKA! Aki remélem tud erről és nem maga miatt aggódik, hanem a lányáért, mert Ő rajong érte és bízik benne. Drukkolok nekik, de a lányom többé nem alszik ott senkinél, az esküvője napjáig....

Életünk rendezői

Olvasóm Kedves!

Boldog vagy?

Én az vagyok, ha mélyen belegondolok! De ha nem....

Minden aggaszt... Ellátom-e megfelelően kötelességeimet...

Rengeteg pozitív visszajelzést kapok a külső szemlélőktől (Például Tőled :) ), hogy jó irányba haladok... De a kisördög itt motoszkál....

Be kell látnom nem megy zökkenőmentesen a megvalósítás.... A lakás romokban, az Enci lépten nyomon hisztizik, Bori nem eszik rendesen, Liliomot nem köti le a tanulás és a vállalkozásom is csak döcög.... Túl sokat akar a szarka? Nem vagyok elég rátermett? Gondban vagyok... Mit is tehetnék? 

Mostanra kijelenthetem, hogy fogok barkácsolni a műhelyben. Ez tuti. Az is biztos, hogy alig várom, hogy rendelésre varrjak!  Ez az egyik vágyam, hogy ilyesmiből tudjunk megélni! Nos, ez még rettentően odébb van.... 

Ilyenkor - mondja a kisördög - jön az, hogy vissza kellene mennem dolgozni... Szegény főnököm szívinfarktust is kapna rögtön, ha ezzel állítanék be, hiszen munkát kéne nekem adnia, sőt mi több, megfelelő fizetést is! Ez nem elvárható egy mai főnöktől.... Sajna. ..

De igazán nem is szeretném! Nekem nem jó, ha csak a gond van velem. Letör. Inkább itthon ügyeskedem. Lassan, de kedvtelve, kreatívan és ... kevéssé megfizetve. 

Lili legfeljebb nem megy táborba. Például ezért. Mert én nem akarok, igen AKAROK megfelelni az elvárásoknak. Pedig, ezt is hozzá kell tennem, imádom a térképész munkát! Én térképész AKARTAM lenni és szerintem nem csináltam rosszul.... Igenis jó vagyok a szakmámban! Csak nincs rám szükség.

Szóval mást csinálok, mert ez is jó, jobb! ÉS nagyon hasznos, mert három gyerkőccel mindig van valami feladat, amit kevés munkahely tolerálna.... Beteg gyerek... Természetesen nem egyszerre, szigorúan egymás után, hetekig, hogy aztán az első kezdje elölről.... Iskolai feladatok: szülői, fellépés, adventi készülődés, különtorna, nevelés nélküli napok.... Csupa csupa rugalmasságot igénylő program. Kedvenc szavam a rugalmasság!!!! Imádom, hogy reggel még úgy kelek, hogy házimunka vár, aztán inkább varrok, mert Bori hosszan alszik, vagy éppen ki vagyok nyúlva, mert túl sokminden történt és inkább leülök irogatni csendesen. Senki nem mondja meg mikor, mit csináljak... Én rendezem az életem! 

Irígykedsz Rám? Nem kell. Ha mélyen bele gondolok és gondolkodni azt lehet vasalás közben, nem én vagyok a rendező... A családom irányítja minden lépésemet, minden gondolatomat. Kitöltik a kis világomat... És ez tesz boldoggá, a mi szintünk... Minden csak eztán jön, a Városunk, az Országunk, a Világunk.... Elítélsz? Hidd el, kevesebbet ártottam én mindezeknek, mint aki többet foglalkozik Velük....

A Családanya, (de beszélhetnénk éppen CSaládapáról is) egy állatfajta manapság, akit mutogatni illik. Nálam százszor szuperebbek, mindre felnézek! Akik MINDEN elvárásnak eleget tesznek! Dolgoznak, gondoskodnak a családjukról és még szépek is!

Annyira szeretnék szuper lenni! Akibe szerelmes a férje, akire felnéznek a gyerekei és szót fogadnak neki, mert tudják, hogy utat mutatnék. Aki megvalósítja az álmait, örömmel dolgozik, amiért megbecsülést kap és megfelelő mennyiségű zöldhasút, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hiányt semmiben. Aki mindent jól, gyorsan és elvárásoknak megfelelően csinál... Tökéletes...

Távol állok ettől. De, ha mélyen belegondolok... így is NAGYON BOLDOG vagyok! 

Zoknibábok képekben...

Olvasóm Kedves!

Ezúttal képekben mutatom az előző bejegyzésem tárgyait.... Íme:

Az Uram hóembere:

Hódmaci:

 Copfos szörnyike:

Zebra:

 Pápaszemes kígyó:

Sárkány:

Lepke:

Ez nem majom, hanem kacsa:

Nyuszik. A rózsaszín egy babzsák....

Csiga etetés... (Szereti a kekszet...)

Szívesen látnék olyat, amit Te készítettél.... :)

Zokniszörny

Olvasóm Kedves!

Még nem készítettem zoknibábot, ami NAGY hiba volt!!!! Akinek gyereke van, annak kötelező :) 

Eleve a rengeteg "fél-pár-vagy-lyukas-vagy-nem-szeretem-zokni" háza vagyunk... Tehát alapanyag bőven akad. A minap megkérdezték otthon vagyok-e a témában, mire én, hogy naná, megbírkózom vele.... És elkezdtem törni a fejem... és Huszi is törte a fejét... és a gyerekek is .... Mit lehet kezdeni a zoknijainkkal... 

Alapvetően zoknibábokat vártak Tőlem. Ráadásul bébizokniból. Ami ugyebár meglehetősen kicsike.... 

Gondoltam jó lesz ujjbábnak, de megsúgom, ahhoz meg nagy :) Azért készítettünk itthon egy nyuszikát. Tojás-melegítőnek szegődött végül... A nagyobb zoknik, harisnyák jobban megmozgatták a fantáziánkat. Kedves Uram készített hóembert és egy madarat, ami kicsit rémisztő, de vicces.... Szerintem hiányoznak hozzá a hosszú lábak...  Kéne mutatnom őket, de fényképezni nem sikerült az utóbbi napokban.... Több okból sem, nem ecsetelem.... 

Én maradtam a zoknibábnál.... Készült egy roppant egyszerű szörnyike: két gomb szemnek és copfok fonalból.... Aztán egy kisebbnek ragasztottam műanyag szemeket, összevarrtam a sarokrészt "csőr"-nek és egy pom-pommal megkoronázva kész is lett Bori kedvence.... Mellesleg pont a kezére illik. Az túlzás, hogy bábozik vele, de rövid sikongatások után, vigyorogva földhöz vágja.... és újra kéri... Lehet, hogy fél tőle? Nem :) Vigyorog ám!

Készült egy zebra, ez nagyon tetszik! Kitömtem a harisnya végét, elkötöttem egy befőttesgumival (így bele lehet dugni az ujjunkat bábozáskor) ez lett a feje. Filcből öltöttem rá két fület, kapott két gyöngy-szemet és egy farkincát is... A sörényén gondolkodtam.... Fonallal terveztem megoldani, de csak barna volt, így maradt a filc. Felöltögettem egy "sült-szalonna" alakú csíkot rá! Roppant helyes jószág lett :) 

Másik kedvencem a sárkány!!! Egy élénk zöld zokni esett áldozatul. Kivágtam a talp részét és egy piros filcdarabot varrtam a helyére (két fogat is közé öltögettem, hogy ne legyen fogatlan.... Még elfért volna néhány a szájában.... Majd legközelebb....) Középen egy másik filcből tarajat készítettem és beledugtam egy félbevágott papírpoharat a zokniba felül, mert így formát ad a fejnek... Két ragasztott orrlyuk és két gomb szemnek.... Kész is a sárkányunk!!!  Imádom! 

Felfalta Borit ma reggel....

Mivel remekül szórakoztunk és a Család-Barát Magazin megkért, hogy legyen LÁTVÁNYOS a stúdió díszítése, még nem álltunk meg ennyinél... Készült egy babzsák-nyuszi, pápaszemes kígyó, aminek drótból hajlítottam szemüveget és egy rémisztő maci, aki inkább hódra hasonlít, talán a kidülledő szemei miatt (vagy mert Ruminit olvasunk, ahol a hódkirály éppen leigázza a tengert...)... Csak a lapát farka hiányzik....

Készültem műsoridő alatt elkészíthető cuccokkal is... Egy harisnyacsiga született, kisebb lepke, kacsa, halacskák... Alkottam rendületlenül, és néhányról beszélgettünk is... Bár nem igazán lehet kibontakozni kétszer három perc alatt.... Talán a tanácsaim nélkül is mindenki, ha nehezen is, de boldogulni fog ezzel a roppant kihívással :) 

Csak viccelek! Bátran essünk neki a kidobandó zokniknak és játékra fel!!! Ragasszunk, varrjunk a gyerekekkel és aztán az esti olvasásnál még használhatjuk is a bábjainkat, aminek nincs párja a VILÁGON!!!

Leonardo da Vinci

Olvasóm Kedves!

Kitalálod mi ez? 

Hugica fotózta Nekem és kissé művészi lett, nem biztos, hogy használható leírást tudok adni, de megpróbálom... Mert a lényeg, hogy meglássuk a látszólag felesleges dolgokban a hasznosat és Leonardót megszégyenítő szerkezeteket alkalmazva, feltaláljunk valami klasszat!!!! No, ez igazán fiús bejegyzés, nem? A férfiak olyan kis konstruktívak!

Tehát - szerintem ez látszik - a kiindulási alap egy babaágy. Egyik oldala. És Nekünk fregolira volt szükségünk, mert utálom, ha a szobában száradnak a ruhák, és nálunk ÁLLANDÓAN száradnak ruhák!!! (A fotó kedvéért leszedtem és még nem teregettem :) ) Ez egy falra szerelhető, fel- és lehajtható ruhaszárító alkalmatosság... 

A falon pont elfért olyan magasságban, hogy ha lehajtva kiteregetek, nem zavar senkit... Na jó, az egyik végébe csak "kicsit" lelógó dolgokat lehet teríteni, mert Férjuram nem férne el, de ez egy csücsökre vonatkozik és a babaruhák pont ide valóak. Szóval nem gond...

Egy tetőléc a tartója, kiegészítve fa lapocskákkal, szám szerint öttel, amik a tetőlécen tartják a rácsozatot, de hagyják, hogy elfordítható legyen. Szükség van még 6 darab hurkos csavarra a konstrukció elkészítéséhez és három fa gyöngyre, amik nem férnek át a csavar hurkos fején. No, meg zsinórra... A csavarok helye fontos: a rácsba fúrtunk kettőt, ezeket egészen a végéhez közel helyeztük el, a tetején...Egy, ami a tetőléc közepéből áll ki vízszintesen.... Tehát itt a hurokba fentről fűzhetünk zsinórt.... És a maradék három a plafonba csavarodott: egy középen, kettő a két végén, kábé egy magasságban a rácsba fúrtakkal.... Látszik vajon a képen? 

Ennyi a szerelés, jöhet a fűzőcske... Szárítókötélnek való műanyag zsinórt használtunk, ez elég erős, nem nyúlik és nem szakad el... A nedves ruháknak rendes súlya van....

A rácsba fúrt jobb oldali hurkon átfűzzük a madzagot úgy, hogy előtte megcsomózzuk (lehet duplán is) és egy gyöngyöt is ráfűzünk, mielőtt a hurok következik. Így nem fog kibújni a csavarból és erősebben tartja majd az egész művet lehajtva... Tulajdonképpen a gyöngy még szorít is a csomónkon feszülésnél... Talán itt látszik:

Vagy nem :) A fantáziátokra bízom :) Eztán sorrendben: a plafonos jobb oldali hurok következik, innen irány a középső plafonos, majd lenn a tetőlécben lévő. Eljutottunk a közepéig. Itt újabb fa gyöngy következik és kis méricske.... A kötéllel óvatosan leengedjük a rácsot, kipróbálva, mekkora madzag-hosszúságnál lesz vízszintes. Ide csomózhatjuk a gyöngyöt és jöhet a másik oldal... Zsinór a tetőléc-hurkon felfelé ( a gyöngy megakadályozza, hogy kifűződjön), középső plafon-hurok, bal oldali és végül a rácson lévő. Lezárva egy gyönggyel... Hát nem tudom mennyire érthető... A zsinór leengedett állapotban megfeszül... Ez Nekünk nem sikerült elsőre, de a csomózások igazgatásával lehet kiigazítani. Kész. Így működik: a középső gyöngyöt lehúzva és meghurkolva  a felesleges kötelet, fenn marad a rács... A leengedéshez kioldjuk a kötelet és a gyöngy megtartja a lehajló rácsot. Mint egy várnak a csapóhídja. Majdnem...

Ha nem érted, ne is törődj vele :) Ez egy speciális helyzet volt, amit mi így oldottunk meg. Azért írtam róla, hogy ha kicsit használjátok a fantáziátokat, vagy a fiúk törik csöppet a fejüket, nagyon jó dolgokat lehet alkotni. És a büszkeség a legjobb! Ez egy saját találmány és még működik is!!!! Szuper érzés!

Hajrá!