Olvasóm Kedves!
Most aztán kikapcsolódtam :) Se varrás, se írás, se semmi... Remélem nem haragudtál meg, ígérem nem véglegesen szoktam el a virtuális tértől. Bár szívből remélem, Neked is volt alkalmad elszakadni a monitortól és nem az én írásaimra vártál egész nyáron :)
Még nyár van! De már érezzük itthon a közelgő őszt, ami iskola-illatú, nyüzsgő és feladatokkal teli. Tulajdonképpen, ha nem volnék rest, akár elkezdhetnék készülni a karácsonyra is... Olyan szörnyen robog az idő.
Engem általában idegesít, ha valami nem halad. Megakad és egyszerűen van... Mégjobban idegesít, ha ebből a nem-fejlődésből, romlás következik... Elég talányos vagyok? Nos, szerintem előbb utóbb mindenre kell időt szánni, amit fontosnak érzünk, ami rajta van a bizonyos listánkon, mert különben egyszerűen már túl nehéz lesz.... Igen, a nyáron rettenetesen filozófikus leszek, keverve némi mélabúval, esetenként hatalmas fantáziával. Előre megtervezek csomó dolgot, amiket megvalósítok: MAJD! Vagy nem :) De ugyebár az ember életének kell, hogy legyenek céljai! No, a lényeg, hogy most nem idegesített (halálosan), hogy nem halad a CSUDARUMLI projekt. Nyaralnom KELLETT. Mert a lányaink is nyaralnak.. (Igen, ez a jobbik eset... Ha dolgoznék, nekik is dolgozniuk kellett volna.... Mázlisták! Majd tudatosítom bennük!)
A nyáriszünet számomra eléggé zűrös, idegpróbáló. A három neveletlen boszorkány mindig csak szórakozna körülöttem, márpedig azért vannak hétköznapi feladatok, amelyeket ilyenkor is KÖTELEZŐ elvégeznünk. No, ez a nyári mumusunk, a Kötelező... Olvasni KELL, fogat mosni, naptejjel bekenni az orrunk és - Ó, borzalom - nem mehetünk napjában háromszor fagyizni... De, MIÉRT???? Kérdezik ilyenkor utódaink, mire a felsorolt 25 indok nem megfelelő válasz... Szegény tanár nénik vért fognak izzadni velük, mert annyira fenn hordják az orrukat, hogy nem általlanak NEM-et mondani a legtöbbször. Szörnyen kimerítő.
Tehát a nyár egyenlő kikapcsolódás. Nálam ez úgy értendő, hogy teljesen kikapcsolom Sziszit és jöhet az anya üzemmód, mikoris nekem kívánságom, tervem, szükségletem nem lehet. Viszont, ha így állok hozzá és nem küzdök ellene, akkor igazán felüdítő, mert van alibim. A gyerekek kivonnak a valóságból és ha akad egy-egy perc, mikor éppen felocsúdnék, akkor nincs a kezem ügyében olyan "Sziszis" feladat, ami lefoglalhatna... Ez a Balaton partján tudatosult bennem, mikoris Apával lubickolt mindenki a vízben, én kint vigyáztam a cuccokra és csodáltam őket... Képzeljétek, elfelejtettem vinni a strandra könyvet, a telefonom lemerült, a jegyzetfüzetem otthon pihent... Nem volt az ég világon semmi, amit matathattam volna... Csak ültem és néztem és aztán lehunytam a szemem és KIKAPCS. Ennyi. Bevallom rémisztő volt.. Az idegzetem viszont kisimult, mint a hullámok szélcsendben :)
Mivel nyáron van a születésnapom, különösen szeretek ilyenkor "újévi" listát írni. Idén ráadásul nagyobb az elhatározásom, mert viszonylag kerek évszámot írhatok az életkor rovatba... Na jó, nem kerek, de a 35 igenis sok szempontból vízválasztó... Szerintem. Tehát a 35. évem, reményeim szerint, remekül fog sikerülni... Majd meglátod!
Most pofozgatom magam, hogy ébredezzek, mire kinyit az iskola kapuja. Fokozatosan össze KELL szednünk magunkat, mert elszoktunk a mindennapoktól :) Kivéve persze Huszit, aki húzza a rabigát egész nyáron és ferde szemmel néz néha elvarázsolt családjára itthon... Mi, nem titkolom, más dimenzióba kerülünk ilyenkor... Baj ez? Nem tudom. Most jó! Aztán csak rajtunk múlik mennyire térünk magunkhoz... Még van néhány hetünk :)
Addig is játszatok velem a facebookon, augusztusban nyerni lehet nálam, íme a link:
https://www.facebook.com/CsudarumliPadlasmuhely/photos/a.216427901858020.1073741828.216417498525727/318766131624196
Sok sikert!!! Puszi!
