Családi nyaralás, második felvonás

Olvasóm Kedves!

Íme, a tegnap elkezdett történet folytatása:
Második napunk esővel indult, de szerencsére mire kidugtuk az orrunkat, a nap is kisütött! Reggelire, ezt muszáj leírnom, kaptunk egy "kis" elemózsiát. Két kiló töpörtyű, füstölt sonka, kolbász, friss házi sajt, paradicsom, házi eperlekvár... Szóval 110 csillagos ellátásban részesültünk!!!  Jól belaktunk és irány körbe a közeli településeken...

Márianosztrán álltunk meg először. A kegytemplom nagyon szép (Bár az én ízlésemnek rettentő giccses). A sok adományozó, a Fekete Madonna gyógyításaiért hálaképpen rendesen felcicomázta a templom belsejét. Jobban foglalkoztatott kicsit, a börtön-kiállítás... Női börtön volt régen... A bemutató régi képei nagyon érdekesek voltak és történeteket is olvashattunk az itt raboskodókról. Például ezt: 

Pipás Pista (Rieger Pál) A húszas-harmincas évek fordulóján a zárt szegedi tanyavilágban matriarchátus uralkodott. Ha a férj az asszonyok számára nem megfelelő életmódot élt, italozott vagy szemet vetett a cselédlányra, igénybe vették Pipás Pista szolgáltatását, aki egy hurokkal megfojtotta majd a pajtában felakasztotta a kicsapongó urat, öngyilkosság látszatát keltve. Több ízben történt ez meg. Egy névtelen levélíró hívta fel az ügyészség figyelmét erre. Hosszú vizsgálódás után az ügyet felgöngyölítették, Pipás Pistát börtönbe zárták. Ott víziszonyára hivatkozva sohasem fürdött. Ezt egy idő után zárkatársai megelégelték és fürdéshez előkészítve levetkőztették. Ekkor derült ki: Pipás Pista nő, így Márianosztrára került.

Hát nem jó sztori :) ?

A komoly program után kötelező játszóterezés. Ahonnan nehéz volt újra elindulni...

Zebegény volt a következő megállónk. Nem jártam itt még, pedig egy gyöngyszem! Mindenütt virágok, apró utcák, nagyon tetszetős! Megálltunk a főtéren és itt töltöttük a délutánt. Felsétáltunk a történelmi emlékhelyhez, rétest ettünk és a dunaparton kavicsoztunk pihenés képpen.

Visszaérve a gyerkőcök kidőltek. Vacsi, fürdetés és fellőttük a pizsamát... Dorkával őriztük a házat és az álmukat, mert a csapat többi tagja borkóstolóra ment házigazdánkkal, a család pincéjébe!  Mikor megjöttek mindent elmeséltek (legközelebb tuti én megyek! ), az izgi helyi sztoriktól a történelmi tényekig. Házigazdánk ugyanis régész :) Persze ittak bort is, gyertyafénynél, finomat! Mondanom sem kell, hogy persze haza is küldött Zoli egy-két üveggel! Gyerekeknek mustot is! Mégegyszer: http://www.wolfhaz.gportal.hu Már biztosan kedvet kaptál, hogy náluk lakj pár napig... No, beesteledett...

Még van egy napunk!
Augusztus 20-ára kisvasutazást terveztünk. (A Börzsönyben kötelező kisvasutazni!) Még a reggel oly kitartóan szemerkélő eső sem tántorított el! Elsétáltunk az állomásra és Kisírtásra zötyögtünk a nyitott vagonban. Itt is egy nyílt, kedélyes és okos "kalauzunk" akadt, aki megmutatta a magas hegyen alkalmazott fordító rendszert. Őzeket is láttunk és az eső is alább hagyott! Visszafelé (végre) kirándultunk egyet! A gyerekeim (Huszival) a patak mentén kalandoztak. Borival egy darabig követtük őket, aztán a kiscsaj inkább aludt egyet a természet lágy ölén és a hátamon :) Szedret szedtünk és csodáltuk a gombákat!

A séta felpezsdített bennünket, rövid falatozás után még körbe-szaladtuk Nagybörzsönyt. Itt is van ám látnivaló! A Szent István templom 800 éves, a falai még az eredetiek:

Még most is állnak! A zárszerkezet trükkös, a kulcs mázsás, a templom nagyon hangulatos! (A gyerekek ugyan az egykori temetőn vetettek cigánykereket, de szemet hunytunk felette... ) Éva néninek megköszöntük a türelmét! (Amit még egyszer kénytelenek voltunk igénybe venni, másnap, de ezt előre nem tudtuk...)

A horgász-tóhoz is letrappoltunk, a naplemente közeledett, a szúnyogok elhajtottak minket. Pedig szép kis hely! Hamar eltelt ez a nap... Vége is a nyaralásnak? Hiszen kezdünk belejönni... 

Reggel nem siettünk elmenni... A Bányász templomot is megmutatta nekünk Éva néni. Ami nekem nagyon tetszett az a fűtési rendszer, be lehetett nézni a sekrestyébe is, de még a papi szekrénybe is belestünk a hímzett palástok közé...  

A templom után végre eljutottunk a hírös LEK-VÁR-LAK-ba... http://www.lekvar-lak.hu/index.php

Hát nehezen választottunk a millió érdekes lekvár közül. Mondok pár példát: Görögdinnyés rózsa, konyakos csokis meggy, diólekvár, som, mandarin stb... Szerintem olyan nincs, ami nincs... Míg én bogarásztam, a többiek kávéztak egy istenit a verandán.... Ilyenkor sajnálom, hogy leszoktam a feketéről...

A kézműves sajt olyan jó volt (a reggelihez kaptuk, emlékszel?), hogy a Sajtosházat is felkerestük: https://www.facebook.com/KezmuvesSajtoshaz és "kifosztottuk" ...

El kellett búcsúznunk Nagybörzsönytől...

"Hazafelé" Szécsényben álltunk meg, a Forgách-kastély kedvéért, és a miénkért. Szanda felé vettük az irányt, Érd helyett és elcsábítottuk a Többieket is, egészen odáig... 

A kastély érdekessége volt az időszakos játék-kiállítás. Csodás társasjátékokat készítettek régen! A termekben megnéztük a csatatereket, szalont, a parkban sétáltunk picit, fagyiztunk és búsultunk, mert egészen megszoktuk egymás társaságát és most aztán tényleg haza kell menni... 

Jól ment na! Gyakrabban kéne nagycsaláddal nyaralni! 

Legközelebb visszük az unokatesókat is!