Olvasóm Kedves!
TÜNDÉRVERS
(Bartos Erika: Bárányfelhők című verseskönyvéből)
Volt egyszer egy tündér,
Arany volt a szárnya,
Patak volt a tükre,
Zsenge fű az ágya.
Fürge volt a lépte,
Meztelen a lába,
Margarétát tűzött
Hullámzó hajába.
Erdő-mező óvta,
Volt egy jó barátja,
Mécsest hordó csöppnyi
Szentjánosbogárka.
Patakparton este
Csillagokat néztek,
Hajladozó fűben
Együtt heverésztek.
Felszálltak az égre,
Hintáztak az ágon,
El is nyomta őket
Könnyedén az álom.
Halk legyen a lépted,
Ha erdőbe mennél,
Hátha ott van most is
Valahol a tündér.
Mára ennyi jutott, takarítottam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése