2014. március 4., kedd

Leonardo da Vinci

Olvasóm Kedves!


Kitalálod mi ez? 

Hugica fotózta Nekem és kissé művészi lett, nem biztos, hogy használható leírást tudok adni, de megpróbálom... Mert a lényeg, hogy meglássuk a látszólag felesleges dolgokban a hasznosat és Leonardót megszégyenítő szerkezeteket alkalmazva, feltaláljunk valami klasszat!!!! No, ez igazán fiús bejegyzés, nem? A férfiak olyan kis konstruktívak!

Tehát - szerintem ez látszik - a kiindulási alap egy babaágy. Egyik oldala. És Nekünk fregolira volt szükségünk, mert utálom, ha a szobában száradnak a ruhák, és nálunk ÁLLANDÓAN száradnak ruhák!!! (A fotó kedvéért leszedtem és még nem teregettem :) ) Ez egy falra szerelhető, fel- és lehajtható ruhaszárító alkalmatosság... 

A falon pont elfért olyan magasságban, hogy ha lehajtva kiteregetek, nem zavar senkit... Na jó, az egyik végébe csak "kicsit" lelógó dolgokat lehet teríteni, mert Férjuram nem férne el, de ez egy csücsökre vonatkozik és a babaruhák pont ide valóak. Szóval nem gond...

Egy tetőléc a tartója, kiegészítve fa lapocskákkal, szám szerint öttel, amik a tetőlécen tartják a rácsozatot, de hagyják, hogy elfordítható legyen. Szükség van még 6 darab hurkos csavarra a konstrukció elkészítéséhez és három fa gyöngyre, amik nem férnek át a csavar hurkos fején. No, meg zsinórra... A csavarok helye fontos: a rácsba fúrtunk kettőt, ezeket egészen a végéhez közel helyeztük el, a tetején...Egy, ami a tetőléc közepéből áll ki vízszintesen.... Tehát itt a hurokba fentről fűzhetünk zsinórt.... És a maradék három a plafonba csavarodott: egy középen, kettő a két végén, kábé egy magasságban a rácsba fúrtakkal.... Látszik vajon a képen? 

Ennyi a szerelés, jöhet a fűzőcske... Szárítókötélnek való műanyag zsinórt használtunk, ez elég erős, nem nyúlik és nem szakad el... A nedves ruháknak rendes súlya van....

A rácsba fúrt jobb oldali hurkon átfűzzük a madzagot úgy, hogy előtte megcsomózzuk (lehet duplán is) és egy gyöngyöt is ráfűzünk, mielőtt a hurok következik. Így nem fog kibújni a csavarból és erősebben tartja majd az egész művet lehajtva... Tulajdonképpen a gyöngy még szorít is a csomónkon feszülésnél... Talán itt látszik:


Vagy nem :) A fantáziátokra bízom :) Eztán sorrendben: a plafonos jobb oldali hurok következik, innen irány a középső plafonos, majd lenn a tetőlécben lévő. Eljutottunk a közepéig. Itt újabb fa gyöngy következik és kis méricske.... A kötéllel óvatosan leengedjük a rácsot, kipróbálva, mekkora madzag-hosszúságnál lesz vízszintes. Ide csomózhatjuk a gyöngyöt és jöhet a másik oldal... Zsinór a tetőléc-hurkon felfelé ( a gyöngy megakadályozza, hogy kifűződjön), középső plafon-hurok, bal oldali és végül a rácson lévő. Lezárva egy gyönggyel... Hát nem tudom mennyire érthető... A zsinór leengedett állapotban megfeszül... Ez Nekünk nem sikerült elsőre, de a csomózások igazgatásával lehet kiigazítani. Kész. Így működik: a középső gyöngyöt lehúzva és meghurkolva  a felesleges kötelet, fenn marad a rács... A leengedéshez kioldjuk a kötelet és a gyöngy megtartja a lehajló rácsot. Mint egy várnak a csapóhídja. Majdnem...

Ha nem érted, ne is törődj vele :) Ez egy speciális helyzet volt, amit mi így oldottunk meg. Azért írtam róla, hogy ha kicsit használjátok a fantáziátokat, vagy a fiúk törik csöppet a fejüket, nagyon jó dolgokat lehet alkotni. És a büszkeség a legjobb! Ez egy saját találmány és még működik is!!!! Szuper érzés!

Hajrá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése