Olvasóm Kedves!
Második napunkon is rengeteg felé jártunk... Úgy terveztük, átmegyünk Szlovéniába. Olyan jó - és fura - érzés teljesen akadálytalanul közlekedni a határokon... Elhagyatott bódék, sehol senki... Csak a feliratokból tudja az ember, átlépte az országhatárt... Meg az idegen nyelvből... Szándékosan nem beszélek Trianonról, elcsatolásokról... Szomorú, hogy ilyen csodás vidékek kerültek ki gondoskodó kezeink ügyéből... Hőzönghetnék. De én nem vagyok olyan :)
De nem termettünk azonnal a határon és nem is siettünk, így több látnivalót is útba ejtettünk addig...
Házigazdánk Gömbös Mátyás vadászmester magángyűjteményén alapszik az Őrségi Vadászati Kiállítás. Ezzel kezdtük a napot, Magyarszombatfán.
A vadászat sokakban ellenérzést vált ki, pedig szükséges a fajok egyensúlyának fenntartásában. A jó vadász gyógyítja az erdőt. A kiállításon nem csak az Őrségben elejtett fajok láthatóak... Afrikából származó trófeák, de még medve is van... Mormota, siketfajd. A kertben pedig élő szarvasok várják a vendégeket.
Magyarszombatfán a Fazekasházat is megtekintettük. Nagyon szép vezetést hallottunk, sok érdekességgel, ízes beszéddel. A helyi híres fazekasság múltjáról. Az edényfajtákról, égetésről. Ha több időt szán rá az utazó, a környéken rengeteg helyen lehet fazekaskodni. Nekünk a Kati Cukrászda mellett javasoltak egy helyet, mert ott gyerekek is tudnak ügyeskedni a koronggal. Sajnálatomra most ki kellett hagynunk, de jó megjegyezni...
Következő állomásunk Velemér. Kötelező program az árpád-kori Szentháromság-templom annak, aki a környéken jár. Egy dombtetőn, az erdőben bukkanunk rá. Csodálatos freskók díszítik, melyeket az év nevezetes egyházi ünnepein megvilágítanak a keskeny ablakok. Tisztára Indiana Jones! Rengeteg esküvőt tartanak itt, amit nem is csodálok. 700 éve itt áll. Pont így. Érdekes belegondolni...
Ha már eddig eljöttünk, még elkanyarodtunk a Szentgyörgyvölgyben álló református templomhoz. A kívül semmi különöset nem mutató templom belseje, mint egy kis kék tulipános láda... Csodás karzattal, recsegő ropogó lépcsővel. Hitemtől függetlenül minden templomban tudok gyönyörködni... A szent helyek suttognak... Nyugalmat árasztanak. Ez itt nagyon otthonos...
Már így is rengeteg gyönyörűséget láttunk, mégis... mára Szlovéniát gondoltuk meghódítani. Irány a határ! A benzinkútnál "Dober dan!"-al köszöntöttek, aztán magyarul beszélgettünk... Mi járatban vagyunk odaát? Érezzük jól magunkat!
Murska Sobota, azaz Muraszombat az elsődleges cél. A Muravidék legnagyobb települése. A Szapáry-kastélyra voltunk kíváncsiak. Kívülről eléggé lerobbant elhanyagolt a kastély. Kicsit húztam az orrom. A parkja közpark. Nem igazán különleges. A fasor tetszett a lampionokkal.
A kastélyban sokféle kiállítás volt, a retró gyerekjátékoktól kezdve, a kelta leletekig. Szobaberendezések, mindenféle korú használati tárgyak. Muravidéket bemutató helytörténeti kiállítás is volt. Tudtunk nézelődni. Idegenvezetés nem volt... Turista sem :) Mondhatni csak mi voltunk szabadon eresztve a kastélyban. A kiállítások már nem voltak elhanyagoltak, és a belső termek sem... Legalábbis abban a felében ahol mi jártunk... Érdemes volt kifizetni azt a pár eurót, főleg, hogy a parkolásért végül nem fizettünk...
A park végében meglestünk egy szép evangélikus templomot is.... Vonzott a látványa a fasor végén állva. A kastély parkja nagy kiterjedésű, nem sétáltunk sokat benne, lehet, hogy megtetszett volna, ha kicsit több időt szakítunk rá...
Muravidék sok magyar vonatkozású látnivalóját kihagyva Grad, azaz Felsőlendva felé kanyarodtunk. A gradi vár Szlovénia legnagyobb váregyüttese, a legenda szerint 365 teremmel rendelkezik. Írja a magyar nyelvű prospektusunk. Hányattatott sorsú várkastély, amelyet a templomosok kezdtek el építeni... állítólag... 1995 óta folyik a felújítás. Nem csak múzeumi szerepet tölt majd be, hanem a vár rezgéseit, energiáit is szeretnék átadni a látogatóknak, mindenféle egészségmegőrző szolgáltatással. Nos, ez még nincs kiforrva... Amit mi láttunk az néhány igényes kiállítóterem különféle mesterségeknek szentelve.
Egy isteni kávét adó automata. Egy folyosó szépen felújítva, talán szálló vendégeknek.... Viszont nagyon tetszett - bár talán azért van, mert nem halad a munka éppen - hogy az "építési" területekre is bemehettünk. Ahol poros zongora állt, kórházi vaságy, vármakett, vagy kortárs festmények díszítették a falakat. Papírmasé sárkány és illemhely... Érdekes, illegális hangulata volt...
Itt valamivel több látogatóval találkoztunk, köztük magyarokkal is, de még így is kevesen voltak. Idegenvezetés nincs is. Remélem sokáig megmarad ez a hangulatos jelleg. Nem szeretem, ha szállodává alakul egy ilyen tekintélyes történelmi emlék...
A prospektus szerint hagyományos rendezvényeket, vásárokat is tartanak, főleg tavasszal és ősszel. Úgy érzem tervek, ötletek vannak, csak a pénz hiányzik... Meg egy kis hírverés.
A vártól elbúcsúzva hazatértünk kis lakunkba Őriszentpéterre. Azt hiszem a felvázolt útvonal programja két napra is elegendő lett volna, ha Te jobban ráérsz, és rám hallgatnál... úgy készülj! :)
Lepo se imej! Legyen jó napod!