Változás

Olvasóm Kedves!

Új év kezdődött! Észrevetted? Gondolom :) Én bevallom mindig körülbelül ilyen tájban térek magamhoz... Elkészítem a kis listámat a fogadalmakkal, tervekkel idénre. Teleírom az új naptáramat: kinek, mikor van ünnepe; mikor mit kell befizetni; mikor lesznek iskolai, óvodai feladataink; esetleg mikor főzzem be a csipkebogyót.... 

Idén minden más lesz. Sajnos ezt nem úgy értem, mint mondjuk tavaly: lelkesedve, tele lendülettel, megvalósítási tervekkel... Idén nem tud segíteni Anyukám. Legyőzte a testét a betegsége... No tessék, megint sírok... Pedig ő már rám szólt volna, hogy szedjem össze magam.... "Az ünnepeken kiszomorkodtad magad, Kislányom, mostmár tessék a feladataidra koncentrálni! Irány a vacsorafőzés, türelemmel beszélj a gyerekekkel, hiszen szükségük van rád és tessék mosolyogni, elég az önsajnálatból!" Hol a zsepim....?

Azt gondoltam nem mondom el neked, igazán nem ezért olvasod ezt a blogot, hogy szomorkodj, de... Változni fogok... Nem ismersz régen... De akkor is. Hihetetlen, hogy az ember képes 34 éves koráig gyerek maradni és mennyire szeretnék még sokáig elsiklani a világ tragédiái felett és nem szeretném, ha innentől kezdve az járna a fejemben, mikor, ki hagy itt, mikor történik olyasmi, hogy megváltozzék minden.....  

Én szeretem a változást. Amit én generálok. Az ilyen misztikus, lavinaszerű és nem befolyásolható változásoktól rettegek. 

De most, hogy részem volt ilyesmiben, tudom, mennyit segít a család. Nekem eszméletlen családom van! Rengetegen vagyunk!!!! És hihetetlen, de mindenki imádnivaló! Eredeti és "fogadott" családtagok egyaránt.

Szeretem Őket! 

És a barátok, ismerősök!!! Állíthatom, hogy remekül választottunk embereket magunk köré!

No, nem részletezem tovább... Ha esetleg valakire haragszol, valami aprócseprő ügy miatt, gondolj arra, hogy: fontos ez? Fontos lenne jövőre? Mert hidd el jó felébredni néha és jó, ha az élet kupánvág, mert így fogod igazán értékelni! 

Nézegetjük a 20 évvel ezelőtti családi fotókat.... Anyu mennyire más volt akkor és mégis ugyanaz... Én is mennyit változtam... Komolyabb vagyok, amit nem szeretek :) Gondterheltebb, öregebb (tudom, tudom, a 34 év még közel sem számít öregnek...) De! Még mindig tudok vidám lenni, gondtalan és gyerekes :) Csak a Férjem, Kölkeim, az Emlékeim kellenek hozzá.... 

Ezt szeretném gyakorolni idén.... Ez a listavezető fogadalmam... 

A többit legközelebb regélem :)