Olvasóm Kedves!
Az tanítási év vége eléggé hajtós mindenkinek... Nekünk is az volt. Encikém elballagott az oviból. Nagyon, de nagyon szerettük ezt az Óvodát. Tökéletes. Már várom, hogy jövőre Borival is jelentkezhessünk és újabb éveket tölthessünk el ott... Mesebeli :) Komolyan! De nem ide akartam kilyukadni....
Készítettem ajándékokat: a ballagó gyerekeknek, a tanító néniknek, óvó néniknek és persze a csajoknak is... Apróságokat... Kis noteszt ragasztottam, virágot varrtam és kulcstartót fűrészeltem, festettem.... Mindezeket sajnos az utolsó pillanatban, le sincsenek fotózva, sajnos... Illetve... Ez számít?
Na jó, ezért Liliom leharapja a fejem....
Amit meg tudok mutatni szépen (úgyis említettem előző bejegyzésemben), az egy póni... Encikém kapta. A ballagó csokrán csücsült :) Régóta ígértem lovat neki... Nem pont ilyenre gondoltam eredetileg... Enci választotta az anyagot és szépen megkért, hogy legyen szárnya és szarva is a jószágnak, úgyhogy a népszerű "én kicsi pónim"-os dizájnt követtem... Létezik ilyen ló a mesevilágban? Unikornis és pegazus gyermeke... Unizus, vagy pegakornis? Na jó, mindegy is :)
A kék polár anyagot (ez volt a választott...) kombináltam filc maradékokkal....
Jólnevelt lovacska, szépen csücsül, kedvesen mosolyog. A szárny palástként borul a hátára, a szarv kissé orrszarvús, mert kunkorodik... De szerintem szuper lett. Még fogok pónit varrni, mert ez Bori ágyában köt ki minden második nap... Neki is tetszik :) Én is elégedett vagyok vele...
Elég az önteltségből :) UNIPEG! Ezaz! Unipegnek hívják....Ugye?